Túlsó oldalon
2007.06.18. 08:57
Túl, túl ezen a megkopott házfalon, Te még egymagadban élsz, úgy tudom, A város folyójának túlsó oldalán
Túl, túl a falakon a hidakon, Túl túl egyedül túlélni akarom A napokat. Előre küldöm a szavakat, Fedezzenek, ha kérdezed, hogy mi a nagy Helyzet velem. Csak a szám mosolyog, Minden tükörben ugyanúgy lebukok. Ragyogás a te műfajod... volt
Ha tudnád, hányszor látlak még, A folyón hányszor átmennék, Oda a tulsó partra hozzád. Ha tudnád, miért bántam meg, Hogy akkor úgy bántam veled, Minden szavad visszavonnád.
Mit akarsz? Kit akarsz, amikor itt se vagy velem? A jelenet újra lepereg ahogy azon az éjjelen: Te meg én, közepén a városnak, Várjuk, hogy álmomban most valami mást mondjak. Csak nehogy ugyanaz legyen, látom a szemeden, Csak nehogy ugyanaz legyen látod a szememen, Csak nehogy újra összetörj.
Juj, máskor, ha eszembe jutsz, az arcom ég, [Újra lepereg a jelenet...] Még az emlékedtől is elfutnék, [Ahogyan azon az éjjelen...] Hogyha rá emlékszem, hogy bántál velem, [Csak nehogy újra összetörj...]
|